1205. május 29. Trónra lép II. András magyar király.
1205 vége II. András beavatkozik a halicsi belviszályokba, s felveszi a Halics – és a vele 1199-ben egyesített – Lodoméria (Vlagyimir) királya címet. (Ettõl kezdve II. András gyakran vezet – többnyire sikertelen – hadjáratokat Halicsba.)
1206. június 7. III. Ince pápa felszólítja a magyar egyházi és világi elõkelõket, hogy tegyenek hûségesküt II. András születendõ fiának.
1207 II. András ciszterci apátságot alapít a szalvóniai Topuszkón, s a monostornak adja Gora ispánság csaknem egész területét.
1208 II. András összeíratja a lébényi bencés monostor (Moson m.) javait.
1208 körül II. András új intézkedések bevezetésével megváltoztatja a királyi hatalom birtokpolitikáját.
1208–1235 között A váradi káptalan feljegyzéseket készít a székesegyházban lefolytatott istenítéletekrõl és egyéb jogügyletekrõl.
1209 elõtt Elõször tesz említést magyarországi oklevél arról, hogy Erdély területén románok élnek.
1210 Elõkelõk egy csoportja III. Béla öccsének, a Bizáncba számûzött Géza hercegnek a fiait akarja trónkövetelõként felléptetni II. András ellen, de tervük meghíusul.
1211 II. András a délkelet-erdélyi Barcaságban letelepíti a Német Lovagrendet.
1213. szeptember 28. A halicsi hadjáratra indult II. András távollétében elõkelõk egy csoportja meggyilkolja Gertrúd királynét, akit a pilis(szentkereszt)i ciszterci kolostorban temetnek el.
1214 II. András az elõkelõk egy csoportjának nyomására megkoronáztatja idõsebb fiát, a kiskorú Béla herceget. – II. András meghódítja Halicsot ifjabb fia, Kálmán herceg számára, akit pápai jóváhagyással akar halicsi királlyá koronáztatni. – Elõször említik a tárnokmester tisztségét.
1215 november elõtt A novgorodi fejedelem, elûzve Kálmán herceget, elfoglalja Halicsot.
1215 II. András feleségül veszi Jolántát, Courtenay Péter auxerre-i és namuri gróf lányát, a francia király és a latin császár rokonát.
1215 körül A Névtelen szerzõ (Anonymus) elkészíti munkáját a magyar honfoglalásról.
1216. április 1. Az esztergomi érsek és a veszprémi püspök által kötött egyezségben elõbbi elismeri, hogy a királyné koronázásának joga utóbbit illeti.
1216 nyara Kálmán herceg, serege gyõzelme után, ismét elfoglalja a halicsi trónt.
1216–1222 között Apod fia Dénes tárnokmester intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az uralkodói bevételekben megnövelje a pénzjövedelmek arányát.
1217 elsõ fele II. András mérlegeli az intézkedéseivel kialakított új berendezkedés feladásának lehetõségét.
1217–1218 között II. András egyházi és világ elõkelõ kíséretében keresztes hadjáratot vezet a Szentföldre.
1218 vége II. András visszaérkezik királyságába.
1219. augusztus 14. A novgorodi fejedelem kun segédcsapatokkal legyõzi Kálmán halicsi király seregét: a trónt ismét elfoglalja, Kálmán herceget pedig fogságban tartja.
1219–1221 között II. András kiegyezik a Halicsban is uralkodó novgorodi fejedelemmel, aki erre szabadon engedi a királyi címét élete végéig viselõ Kálmán herceget.
1220 II. András elrendeli az eladományozott udvarnokföldek visszavételét. – II. András legidõsebb fiára, Béla hercegre bízza Szlavónia és Horvátország kormányzását. – Béla herceg feleségül veszi I. Theodoros Laskaris nikaiai görög császár leányát, Máriát.
1221. május 30. után A bolognai egyetem egyházjogásza, Magyarországi Pál domokos szerzetes hazatér, hogy megszervezze a rend magyar tartományát.
1221 során II. András elrendeli a jogtalanul elfoglalt királyi birtokok visszavételét.
1222 eleje II. András megerõsíti az egyháziakat megilletõ kiváltságokat.
1222. május 29. elõtt II. András kiadja az Aranybullát.
1223 május–június Az orosz fejedelmek és a kunok vereséget szenvednek az Azovi-tenger mellett, a Kalka folyónál vívott ütközetben Dzsingisz kán seregeitõl.
1224 II. András írásba foglalja az erdélyi szász telepesek kiváltságait.
1225 tavasza II. András seregével kiûzi országából a Német Lovagrendet.
1226. augusztus 1. elõtt II. András Erdély élére állítja Béla herceget, Szlavónia és Horvátország kormányzását pedig annak öccse, Kálmán veszi át.
1226 vége II. András hadjárata nyomán legifjabb fia, a novgorodi fejedelem leányát feleségül vevõ András herceg Halics trónjára ül.
1227. július 31. IX. Gergely pápa legátusi felhatalmazással Róbert esztergomi érseket bízza meg a kunországi térítés irányításával.
1228. március 21. elõtt A kunok megtérítésének elõmozdítása érdekében Róbert esztergomi érsek Milkó székhellyel megalapítja a kunországi püspökséget.
1228 során Béla herceg apja megbízásából az egész országra kiterjedõ jogkörrel megkezdi a korábbi királyi birtokadományok felülvizsgálatát. (Az 1231-ben véget érõ akció nem jár számottevõ sikerrel.)
1228 körül Béla herceg a Déli Kárpátok, a Duna és az Olt folyók által határolt területen megszervezi a szörényi bánságot.
1229 elõtt Az 1223-ben Magyarországra visszatért és Keve megyét adományul kapó Margit hercegnõ – II. András nõvére, volt bizánci császárné – meghódítja a Száva, a Drina és a Kolubara folyók által határolt tartományt, melyet a század közepétõl kezdve Macsónak neveznek.
1229. január 20. IX. Gergely pápa Ugrin kalocsai érsek kezdeményezésére felállítja a szerémi püspökséget.
1229 tavasza Egy halicsi trónkövetelõ elfoglalja a fejedelemséget András hercegtõl, aki visszatér Magyarországra.
1230 II. András kiváltságolja a szatmári hospesközösséget.
1231. március 3. után II. András módosított formában megújítja 1222. évi Aranybulláját. (A változtatások elsõsorban az egyházi érdekek érvényesítését szolgálják.)
1231 második fele II. András újabb halicsi hadjárata eredményeként ismét András herceg foglalja el a fejedelemség trónját.
1232. február 25. Róbert esztergomi érsek egyházi tilalmat mond ki az országra és kiközösíti a király több tisztségviselõjét.
1232 vége IX. Gergely pápa Jakab bíboros praenestei püspök személyében legátust küld Magyarországra a király és a helyi egyház közötti viták rendezésére.
1232 során A zalai királyi szerviensek uralkodói felhatalmazás birtokában ítéletet mondanak egy eléjük vitt birtokügyben.
1233 elsõ fele Meghal Jolánta királyné.
1233. augusztus 20. II. András és Jakab pápai legátus írásba foglalja a beregi egyezményt.
1234. május 14. II. András feleségül veszi Beatrixot, egy itáliai õrgróf rokonát.
1234. július 19. elõtt János boszniai püspök a pápai legátustól kapott felhatalmazása alapján kiközösíti a beregi egyezmény végrehajtását elhanyagoló II. Andrást, udvarára pedig egyházi tilalmat mond ki.
1234 õsze A trónkövetelõ által ostromolt halicsi várban meghal András herceg, II. András fia; a fejedelemségben véget ér a magyar uralom.
1235. május 27. IX. Gergely pápa szentté avatja Erzsébetet, II. András leányát.
1235. szeptember 21. Meghal II. András magyar király. (Holttestét az egresi ciszterci monostorban temetik el.)
1235. október 14. Trónra lép IV. Béla, II. András idõsebb fia.
1235. október 14. után IV. Béla elsõ intézkedéseivel hozzálát apjáétól gyökeresen eltérõ politikai programja megvalósításához.
1236. december 27. Visszaérkezik Magyarországra keleti útjáról Julianus domonkos szerzetes.
1236 során A férje halála után külföldre szökõ Beatrix királyné megszüli gyermekét, István herceget. (A gyermek származásának törvényességét IV. Béla nem ismeri el.)
1237 nyara Julianus második keleti útja.
1238 Az 1236-ban megindított európai hadjáratuk során a Batu kán vezette mongol seregek legyõzik Kötöny kun fejedelmet.
1239. március 27. Kötöny kun fejedelem népével együtt IV. Béla engedélyével beköltözik a Magyar Királyság területére.
1240. december 6. A mongolok elfoglalják Kijevet.
1241. március 12. A Batu kán vezette mongol fõsereg megsemmisíti a Vereckei hágót védõ nádor csapatát. A mongol elõörs Pestig dúlja az országot.
1241. március 17. után A pesti csõcselék legyilkolja Kötöny kun fejedelmet és családját. A hírre a pesti tábor felé tartó kunok pusztítva kivonulnak az országból.
1241. március 31. Az Erdélybe betörõ egyik mongol seregrész a Barcaságban megsemmisíti az erdélyi vajda hadát.
1241. április 11. A mongol fõsereg a Sajó melletti Muhi falu közelében megsemmisíti a IV. Béla vezette magyar hadakat.
1241 április vége A muhi csatából kimentett s Ausztriában menedéket keresõ IV. Bélától II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer herceg három magyar ispánság átadását kényszeríti ki.
1241. december 11. Meghal Ögödej mongol nagykán.
1242. február 2. elõtt A mongolok átkelnek a befagyott Dunán.
1242 március A mongolok, miután sikertelenül próbálták kézre keríteni az Adria partjára menekült IV. Bélát, kivonulnak az országból.
1242 elsõ fele Ismeretlen szerzõ versben adja elõ a tatárjárás eseményeit.
1243. június 7. IV. Béla írásba foglalja a szepesi nemesek kiváltságait.
1243. július 21. elõtt A mongolok elõl Magyarországra menekül a csernyigovi fejedelem fia, Rosztiszlav. IV. Béla feleségül adja hozzá egyik leányát, Annát.
1243 körül Rogerius váradi fõesperes megírja a tatárjárásról beszámoló Siralmas ének (Carmen miserabile) címû munkáját.
1244 IV. Béla megállapítja, illetve megújítja a körmendi (Vas m.), a korponai (Hont m.) és a pesti hospesek kiváltságait.
1245 IV. Béla megkoronáztatja elsõszülött fiát, István herceget.
1246 elõtt IV. Béla visszatelepíti az országba a kunokat.
1246. június 15. A Lajta folyó melletti csatában vereséget szenved IV. Béla II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer hercegtõl, aki azonban maga is elesik, s ezzel kihal a Babenberg-dinasztia.
1246 során Özséb esztergomi kanonok remeteként elvonul a Pilis erdeibe.
1247 tavasza Megkezdõdik a budai vár építése.
1248. szeptember 2. IV. Béla városi kiváltságot ad a nyitrai hospeseknek.
1249 IV. Béla betelepíti az esztergomi, ill. a székesfehérvári várba a helyi hospesközösségeket.
1250 Határmenti összecsapások Ausztria és Magyarország között.
1250 körül Aszimmetrikus ekevassal ellátott ekét használnak Orosháza környékén.
1250–1255 között Megkezdi mûködését a szerémi, a budai és a szlavón báni pénzverõkamara.
1251. december 5. IV. Béla kiváltságlevélben szabályozza a magyarországi zsidók helyzetét.
1251 során Pøemysl Ottokár morva õrgróf (1253-tól II. Ottokár néven cseh király) feleségül veszi az 1246-ban elhunyt II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer herceg nõvérét és elfoglalja Ausztriát.
1252 június IV. Béla hadjáratot vezet Ausztriába, hogy a hercegség élére segítse szövetségesének, a halicsi fejedelemnek a fiát, Romant.
1253 nyara IV. Béla király, István herceg valamint orosz és lengyel szövetségeseik Morvaországban hadakoznak Pøemysl Ottokár ellen.
1253 szeptember Roman orosz fejedelemfi, reménytelennek látva Ausztria megszerzésének tervét, távozik a hercegségbõl.
1254. május 1. IV. Béla magyar és II. Ottokár cseh király a pápa közbenjárására békét kötnek egymással Pozsonyban.
1254 május István herceg feleségül veszi Erzsébetet, az egyik kun elõkelõ leányát.
1254. július 28. elõtt IV. Béla vejére, Rosztiszlavra bízza Macsó kormányzását. (A herceg még ez évben meghódítja Boszniát.)
1254. augusztus 30. IV. Béla megerõsíti a zólyomi királyi uradalomban fekvõ Dobronya és Bábaszék hospeseinek kiváltságait.
1255. július 25. IV. Béla a nyúlszigeti (margitszigeti) apácáknak adja a budai vásárvámot részletesen felsorolva az egyes vámtételeket. (Ez évben kerül sor az esztergomi vámszabályzat kiadására is.)
1255. október 14. elõtt IV. Béla városi kiváltságot ad a zólyomi királyi uradalomban fekvõ Besztercebánya hospeseinek.
1255 során Rosztiszlav herceg tartományához csatolja Északnyugat-Bulgáriát; IV. Béla felveszi a „Bulgária királya” címet.
1256. december 16. IV. Béla megerõsíti az esztergomi érsekség kiváltságait.
1257 IV. Béla István hercegre bízza Erdély kormányzását.
1258 A stájerek felkelése elûzi a tartományt 1254 óta kormányzó Gutkeled nembéli István szlavón bánt. Válaszul IV. Béla hadjárattal hódoltatja Stájerországot, melynek hercegévé fiát, Istvánt nevezi ki.
1259 A stájer elõkelõk meghódolnak II. Ottokár cseh királynak és támogatásával ismét felkelnek a magyar uralom ellen.
1260. július 12. A IV. Béla vezette magyar sereg vereséget szenved II. Ottokártól a morvamezei (kroissenbrunni) csatában.
1260. augusztus 20. után István herceg ismét átveszi Erdély kormányzatát; öccse, Béla herceg Szlavónia élére kerül.
1261. március 31. IV. Béla megköti II. Ottokárral a bécsi békét, melynek értelmében lemond a cseh király javára Stájerországról.
1261. július 25. A Palaiologos-dinasztiából származó VIII. Mikhaél nikaiai császár elfoglalja Konstantinápolyt és helyreállítja a Bizánci Birodalmat.
1261. október 25. II. Ottokár cseh király feleségül veszi IV. Béla unokáját, Kunigundát.
1261 során István herceg kiváltságolja a (sátoralja)újhelyi hospeseket és megerõsíti a dési hospesek kiváltságait.
1262. december 5. elõtt IV. Béla király és István herceg békét köt Pozsonyban.
1262 során Meghal Rosztiszlav herceg, IV. Béla veje. Tartományait fiai, Mihály és Béla öröklik.
1263. április 5. IV. Béla városi kiváltságot ad a (német)lipcsei hospeseknek.
1263. december 17. elõtt IV. Béla eladományozza a locsmándi ispánságot.
1264. augusztus 1. után IV. Béla támadást indít István ifjabb király országrésze ellen, s néhány vár kivételével elfoglalja. Egyik seregvezére ostrom alatt tartja a barcasági Feketehalom várába húzódó Istvánt, akit egyik híve felmentõ serege szabadít ki szorongatott helyzetébõl.
1264. október 14. elõtt IV. Béla premontrei prépostságot alapít a Pest megyei Csúton.
1265 március eleje A Buda felé vonuló István ifjabb király, miután több csatában gyõzött IV. Béla seregvezérei felett, döntõ gyõzelmet arat az isaszegi ütközetben (Pest m.).
1266. március 23. IV. Béla és István ifjabb király békét köt a Nyúlszigeten (Margitsziget).
1267. szeptember 7. elõtt A királyi szerviensek esztergomi országos gyûlését követõen IV. Béla és fiai kiadják törvényüket a szerviensek jogairól.
1269 nyara Meghal IV. Béla ifjabb fia, Béla szlavón herceg.
1269. szeptember 10–13. között István ifjabb király szövetségre lép I. (Anjou) Károly szicíliai királlyal.
1270 elõtt IV. Béla írásba foglalja a selmecbányai bányászok kiváltságait.
1270. január 18. A domonkosok nyúlszigeti (margitszigeti) apácakolostorában meghal Margit, IV. Béla (1943-ban szentté avatott) leánya.
1270. május 3. Meghal IV. Béla magyar király. (Holttestét az esztergomi ferencesek templomában temetik el.) |